A British Journal of Cancer-ben online megjelent tanulmányban igazolták, hogy a korai fej-nyaki laphámrák kimutatása a kilehelt levegőből is lehetséges, az eljárás nem invazív, praktikus és pontos.

A kezdeti vizsgálatok adatainak meta-analízise azt mutatja, hogy a daganatos betegségek észlelését célzó kilégzési-próbák érzékenysége és specificitása viszonylag magas.

A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

Humán sejttenyészeteken vizsgálva bizonyítható, hogy a légfrissítőkben lévő biocidek koncentrációjának növelése illetve kombinált alkalmazásuk károsíthatja a tüdő hámsejtjeit.